2013.9.10+9.11. PL


    [Home] [Next] [Last]

Átlépve a lengyel határt egyenesen nyugatnak fordulunk, sokat nem is kell menni, hogy vasút nyomára bukkanjunk. Żytkiejmy, mely a porosz időkben Szittkehmen, majd később a Mivel Goldap felé az építkezés eléggé későn történik, ezért többnyire vasbeton hidakat találunk a vonalon. Sokáig nem futott mozdony errefelé, 1927 és 1944 vége között volt csak rendszeres személyforgalom, majd 1945-ben szedték fel a síneket A szakadó esőben továbbhaladunk Stańczyki/Staatshausenbe. Az itteni viadukt páros múltja rövid és hosszú egyben. Hosszú, mivel az előttünk lévő déli darab 1912 és 1914 között épült, míg az északi 1918-ban. A minta egy Franciaországban fellelhető római vízvezeték szolgált, vasból és betonból, 36,5 méteres magasságával a legmagasabb a mai Lengyelország területén A kövezett út is még a német időszakból maradt A híd ma magántulajdonban van és belépődíj ellenében látogatható. Ebben az esőben is volt két ember, akik közül az egyik nagyon kelletlenül kasszírozta a 3 zlotyis belépőt. Forgalom 1927-ben a déli (másik) hídon kezdődött, majd pár év múlva átkerült az északira. Az alépítmény legnagyobb része a '20-as években két vágánynak épült, de végül csak 1 vágányon jártak vonatok Ilyen kövezett út sosem volt a hidakon, ez új dolog rajta, a turisták kedvéért készül. A betonkerítést szintén a turisták miatt újítják fel, ezért a másik híd éppen nem is látogatható, ott ugyanis jó darabon hiányzik a korlát. Forgalom egyébként 1944-ig volt, mégpedig egészen nagy, mivel Goldapból szívesen jártak ki ide az emberek kirándulni, gombászni, horgászni, télen pedig síelni. Az eső ellenére a lenti tavacskában ottjártamkor is volt egy horgász, aki elég hamar fel is adta a próbálkozást
Żytkiejmy Żytkiejmy Stańczyki Stańczyki Stańczyki Stańczyki
Ilyen állapotban van a déli híd, talán jövőre látogatható lesz Varázslatos egy hely, ha nem esett volna az eső, órákat is ellettem volna itt Az elmúlt egy évszázad azért nem múlt el nyomtalanul 1941 után a teherforgalom is megélénkült, amikor is építési anyagokat szállítottak a Farkaslyuk léven elhiresült Hitler bunkerhez (ami szintén szerepelt a mai nap programjában) A déli híd korlátépítése közelről. Ez a rész le volt zárva, de mivel az őrök az eső előtt elbújtak tévézni, más látogató meg nem volt, így szabadon lehetett mozogni A vonalon egyébként rengeteg szebbnél szebb műtárgy található, az idő rövidsége és az eső miatt csak keveset tudtunk meglátogatni
Stańczyki Stańczyki Stańczyki Stańczyki Stańczyki Barcie
Botkunytól 2 kilométerre az erdő mélyén bújik meg ez a viaduk páros 1945 óta itt sincs vasúti forgalom, az oroszok a síneket is felszedték az újdonsült határzónában A déli hídon ma erdei út vezet át, az északin pedig az erdő Látszik, hogy errefelé nincsenek fémgyűjtők, a korlátok maradványai a mai napig ott vannak a hídon Ez is többre érdemes hely, de sajnos az idő szorít Alig valami mutatja, hogy itt egyszerű erdei út halad
Botkuny Botkuny Botkuny Botkuny Botkuny Botkuny
Botkuny állomása felé még van pár műtárgy, de a goldapi fővonalhoz tartozó becsatlakozás sajnos így ősszel még nem megközelíthető a növényzet miatt Goldapot átugorva Węgorzewo lesz a célpont. Angerburg 1944 előtt fontos vasúti központ volt, 5 irányba indultak innen vonatok. Gerdauen/Zseleznodorozsnij, Goldap/déli útvonal felé 46 év után, Kurglanken/Kruklanki felé 40 év után, Goldap felé az északi útvonalon 67 év után 1945-ben szünt meg a forgalom 1945 után az egyetlen állva maradt irány délnyugat felé Kętrzynbe (Rastenburg) vezett. Az 1907-ben épült vonal életében is nehéz volt 1945, mivel ez is felszedték, ám az ipari szükségletek miatt 1949-ben visszaépítették. 1992-ben elveszítette személyforgalmát, majd tíz évvel ezelőtt a teherforgalmát. Pár év tetszhalott állapot után 2008-ban indult újra a részleges szezonális turistaforgalom, de az is csak évadot élt meg. Ám a vég nem következett el, 2013-ban újra beindult a turistaforgalom, aminek pont két héttel azelőtt lett vége A Nysa sínbusz az épületben található múzeumhoz tartozik Az észtországival ellentétben itt szabadott fényképezni, sőt, az itt ügyködő nénik ezernyi információval láttak el. A baj az volt, hogy csak lengyelül tudtak, ami nekünk ugyan nem ismeretlen nyelv, de ilyen szintű információ befogadásához nem volt elég a tudomány Kętrzyn felé a vasútállomások mind lakottak, mint ez is itt, ami Groß Steinort/Kamionek Wielki nevét viseli (bár a pár házból álló település mivel érdemelte ki a Gross/Wielki nevet, az nem volt tiszta teljesen)
Botkuny Węgorzewo Węgorzewo Węgorzewo Węgorzewo Kamionek Wielki

    [Home] [Next] [Last]