2013.7.5. Part 2. CZ Czech Borderer 2013


    [Home]    

Dolní Poustevnáról tehát tolatás helyett vontatva érkeztünk, viszont csak idáig alakítottunk menetrend szerinti vonatot, mivel a Cvrcek más úton megy Rumburkba, mint mi. Ezért hát a motorkocsi átáll két vágánnyal odébb Közben a harmadik vonalon újabb vonat érkezik Rumburk felől Láthatóan valaha itt egy átfejtő működött, de ma már csak a romjai vannak meg, csakúgy mint a környékbeli teherforgalomnak Időben nagyot ugrunk. Közben elszaladtunk Rumburkba, majd onnan elmentünk volna Ebersbachba. Azt tudtuk, hogy oda nem jutunk el, viszont arról volt szó, hogy az előtte lévő cseh állomásig igen, azonban Jirikovban is csak vörös jelző fogadott. Így hát visszarobogtunk Pánskyba, hogy a környékbeli 3 vonaloból a 3.-on is járjunk. Közben jó szakaszon tolattunk, mint éppen itt is. Mivel az állomás másik végén lezárt váltó van csak, ki kell toljon a vonat újra Mikulasovice felé és onnan jön majd vissza. Újra Krasna Lipán, az ügyeletes Desiroval pózol együtt a Bardotka az esőben Pár kilométert megteszünk vissza Decin felé. Rybnistén irányt váltunk, Liberec felé vesszük az irányt, mégpedig Zittaun keresztül, a német-lengyel peage szakaszon
Mikulasovice Mikulasovice Mikulasovice Pansky Krasna Lipa Rybniste
Grossschönau(Sachs) valaha igazi állomás volt, ma már csak a romjai vannak meg, vonat itt már nem áll meg. Jelenleg folynak viszont az újraélesztésére szóló kísérletek, utána már innen is lehet vonattal Zittauba jutni Zittau a szocialista időkben sem a nagyiparáról volt híres, határ-elágazóállomásként viszont kivívott némi hálózati szerepet az áruszállítás terén. Erre a múltra emlékeztet balra a gurítódombról levezető támfal- és vágánymaradvány Zittaun sajnos csak átrobogounk, nincs idő megvizitálni a fűtőházat és a kisvasutat Liberec felé Zittau után egy viadukton haladunk át. Ez a Lausitzer Neissén ível át és 1859-ben készült el. Ma a határhíd Lengyelország felé. A kontraszt óriási, meddig tart a DB Netz által kezelt pálya és hol kezdődik a PKP PLK által kvázi magára hagyott. Igaz, ez a szakasz nem kapcsolódik a lengyel hálózathoz, de azért elég szomorú ez a hozzállás, ahogyan (nem) kezelik a dolgokat Már lengyel területen állunk A rövid lengyel szakaszon még egy állomás is volt valaha, igaz Pojarów nevű állomás sosem létezett. Az innen induló iparvágány kiágazás a Junkers repülőgépgyártó egyik álcázott üzeméhez vezett, ahol az akkori legmodernebb, Jumo 004-es hajtóműveket gyártottak
Grossschönau Zittau Zittau Zittau Zittau Pojarów
Liberecbe ismét pontosan érkeztünk. Mivel a vonat este még visszatért ide, újfent leadtuk a két kísérőkocsit Addig is volt idő körbenézni az állomáson. A teherszállító cég leválása óta ők nem használhatják a depót, emiatt a régi teherkocsijavítóban állomásoznak a kék mozdonyok Liberecből újra észak felé indulunk el, de most egy másik vonalon. Frydlantból a 039-es vonalon folytatjuk majd utunkat és mivel errefelé az a szokás (illetve nem akarnak kézzel váltót állítani), hogy a szóló motorkocsik az állomáshoz legközelebb lévő vágányra állnak be, mi is így teszünk. Persze a 3 kocsis vonat nem erre termett, de hát minek erőltesség meg magukat a vasutasok? A vonal egyetlen állomása, ahol szolgálat is van, Nové Mesto pod Smrekem. Itt várjuk be az ellenvonatot, ami errefelé már csak és kizárólag Stadler RS1. Négy éve még csak 810-esek voltak itt, aztán jöttek az ikresített 814-esek, mára meg már igazán modernek lettünk Jindrichovice pod Smrekem a vonal végpontja, korábban már többször jártunk itt. Valaha a német oldalra lehetett átkelni, de amióta a határ túloldalán Lengyelország van, már nincsenek sínek. Az állomás legtöbb sínpárját már felszedték, szerencsére a körbejárásra még rendelkezésre áll 2 vágány A végpont felől tér vissza a mozdony
Liberec Liberec Frydlant v Cechach Nové Mesto pod Smrekem Jindrichovice pod Smrekem Jindrichovice pod Smrekem
Bár a váltó tökéletesen működött, a vörös tárcsát meg kellett haladni a mozdonynak, be is lógott az átjáróba. Látszik, hogy max. 810-es motorkocsi körüljárására számítottak, különben pár méterrel később tűzik ki a járhatatlan szakasz kezdetét A faluból is kijöttek páran megnézni az óriási vonatot. Errefelé amúgy 2-3 évente jár különvonat, eléggé izgalmas ez a világvége hangulat, hogy megtöltsön akár gőzvontatású vonatokat is Visszafelé újra keresztet kell várni Nové Meston ,természetesen ismét egy Stadlert várunk Mivel nincs kedvem visszavonatozni Liberecbe, Raspenaván hagyom ott a vonatot, ahol szerencsére megállunk egy fél percre. Holnap újra eső vár, de a nap is kisüt, sőt, az eredetileg tervezett 3 határátmenetből az egyetlent sikerül is teljesíteni
Jindrichovice pod Smrekem Jindrichovice pod Smrekem Nové Mesto pod Smrekem Raspenava

    [Home]