2016.05.19-21. Washington DC-New York


    [Home] [Next] [Last]

A Crescent szinte teljesen megtelik Washingtonig, de szerencsére mellém nem ül le senki. A Union Stationnél az utazók nagy többsége elhagyja a vonatot, én is. Itt egy kis városnézés következik, kevés vasúti témával A L'Enfant Plaza mellett még napvilágon futnak a sínek, ezt követően futnak be a föld alá, hogy megérkezennek a Union Stationre A nap végén még sor került a helyi elővárosi vasútra is. A MARC már több mint 30 éve közlekedik itt Baltimore felé, ilyen emeletes szerelvényekkel. Én az első emeletes kocsiba ültem be, ahonnan végül nem lehetett kiszállni New Carrolton állomáson, úgyhogy át kellett vonulnom pár másik utassal együtt egy kocsival hátrább. Itt egyébként nem a bejáratnál volt a menetjegy ellenőrzés, hanem mint nálunk a kalauz járt körbe és nem scannelte a jegyeket, hanem csak begyűjtötte az ellenörzőszelvényeket Pénteken egy újabb napot töltöttem el Washingtonban, többnyire múzeum nézéssel. New Carrolton azért is jó volt jó bázis (az olcsó szálláson kívül), mert metróval be lehetett jutni a városba. Ez a Federal Triangle állomás, innen csak pár lépés a National Mall sétánya és rengeteg ingyenes múzeum A délelőttöt az Amerikai Nemzettörténeti Múzeumban töltöm. Mivel ez egy közlekedő ország, a közlekedési eszközök is hozzátartoznak a történelemhez. A Jupiter gőzös híres volt arról, hogy ez volt az egyik mozdony, ami megérkezett a transzkontinentális vasút összekötésének ünnepségére. Na nem ez, mert ez eredetileg egy keskenynyomtávú mozdony volt, de elég öreg (1875-ös) és eléggé hasonló az eredeti Jupiterhez, ezért megfelelt ide
Washington DC Washington DC New Carrolton MD Washington DC Washington DC Washington DC
A Southern Railways Ps4-es osztályú mozdonyaiból ez az egyetlen darab maradt meg. Az 1926-ban épített mozdony nagy szereplése volt, amikor Roosevelt elnök halotti vonatát továbbította Georgiából Washingtonban. A mozdonyt az '50-es években leállították és a '60-es években került múzeumba, tehát ez a mozdony már több mint 50 éve van kiállítva Vissza a metrótra, ami nem mindenhol fut a föld alatt. Mint például az Arlingtoni temető állomásnál sem, ahonnan kicsit bonyolult volt kijutni, de végül sikerült (bejutni már egyszerűbb volt) Elmetróztam a Pentagon alatt is, aztán a Ronald Reagan repülőtérnél fordultam vissza a város felé Egy fárasztó nap után visszatértem New Carroltonba. Itt van a metró végállomása és mindjárt egy járműtelep is Végül buszra várakozás közben még elhalad mögöttem egy MARC vonat. Érdekes, hogy ez egy villamosított vonal, de mégis dízelekkel húzzák a vonatokat (ez egy átmeneti időszak volt, mivel a régebbi villamos mozdonyakat éppen leállították és ezért kellettek a dízelek) Szombat reggel véget ér a szerencsém és egy szürkébb nap következik. Panaszra így sem lehet okom, mivel a 17 nap alatt a szállodától a buszig tartó 50 méteres úton kellett az esőkabát, a perontető alatt már nem
Washington DC Washington DC Washington DC New Carrolton MD New Carrolton MD New Carrolton MD
Hétvégén az elővárosi vonalakon kicsit szűkösebb a kínálat, mint hétköznap, ezért New York felé egy távolsági vonatot választok. A Vermonter vonatot a 660-as húzza, egy alig 1 éves Siemens mozdony. Mögötte az Amfleet I-es kocsik elég szűkösek, ez már igazi európai feeling, alig fért el a lábam. Itt Washingtonhoz közel is elég tele volt a vonat, az első kocsi szerencsére még üres, de New Yorkig ez is megtelik, még álló utasok is vannak Egy pár órás átszállás erejéig New Yorkban is sétálok egyet. A West Side Yard a Penn Station tárolóállomása 1987 óta. Itt pihennek az elővárosi szerelvények napközben, amikor éppen nincs szükség rájuk A depót körülöleli a High Line, a New York Central Railroad egykori emelt szintű, városi teherszállításra használt vonala. Ezt 1934-ben nyitották meg és lehetővé tette, hogy a helyi raktárakat, gyárakat közvetlenül elássák vasúton, több esetben az épületen belül (de még mindig emelt szinten!) rakodva. Miután az utolsó vonat 1980-ban elment, a vonal 1999-ig Csipkerózsika álomba merült, majd 2006-tól napjainkig óriási átalakuláson ment keresztül Néhány helyen meghagyták a síneket, hogy emlékeztessen a dicső múltra Ezt a szakaszt 2014-ben adták át és óriási népszerűségnek örvend a városi forgatagból kikapcsolódni vágyók között A 10. sugárút mellett haladó szakasz már kicsit zöldebb, ez 2011-ben készült el. Itt lászik, hogy bár vannak még régi, pusztulásra váró építmények, de egyre több az új építmény Manhattan közepén
New Carrolton MD New York New York New York New York New York
Ahol lehet parkolnak, népszerű a valet parking Fent Madison Square Garden, lent New York központi pályaudvara, a Penn Station Mivel innen a Lake Shore Limiteddel hálókocsin megyek tovább, így bejutok a helyi Acela Loungeba. Többnyire az Acela expressz közönsége jár ide, a LSL-re velem együtt alig 10-en vártak. Kicsit szervezetlenebb itt a beszállítás, mint Chicagoban volt, viszont itt valóban volt ropogtatnivaló a kóla (bocsánat: Pepsi) mellé, nem úgy mint ott A föld alatti állomások hátránya, hogy iszonyat randák, szerencsére elég gyorsan elhagytuk ezt a nem túl szép állomást Miután egészen eddig elfelejtettem kajafotót csinálni az Amtrak fedélzetén, ezért most pótolom, igaz nem túl minőségi a kép. Persze ehhez az is kellett, hogy alig legyenek a hálókocsikban, így alig volt vendég az étkezőben, nem is kellett időpontot foglalni, és nem is ültettek össze másokkal. Ez az Amtrak Signature Steak nevű készítmény, medium rare akart lenni a steak, bár inkább lett medium. Pepsi korlátlanul járt hozzá, meg még egy saláta is belefért az ingyenességbe Egészen eddig elkerültek a késések, de az utolsó út szinte végig erről szól. Itt éppen a festői nevű Fishkill település előtt állunk, hogy elengedjünk egy szemből jövő vonatot. Kivételesen nemhogy kérni kellett, hogy kinézhessek a (csak az ajtókon lévő) nyitható ablakon, de a kocsikísérő maga nyitotta ki előre.
New York New York New York New York New York Fishkill, NY

    [Home] [Next] [Last]